Az idő megszelídítése

Avagy ezért öleld át gyermeki énedet

Úgy vélem, hogy egy rendkívül izgalmas témához érkeztünk. Már jó ideje szeretnék erről írni, hát most végre nekiülök, mert szerintem ez óriási segítség lehet mindnyájunk számára, ha megértjük a lényegét. Bizonyára nem előszörre hallod azt a kifejezést, hogy „öleld át gyermeki énedet”, vagy valami hasonló. Jómagam is hallottam már nem egyszer. De valahogy sosem mélyültem el ebben igazán. Mígnem egyik nap, mikor az „idő kontra időtlenségről” lamentáltam az utcán sétálva, jött a mennyei ihlet, a sugallat, amit most nagy szeretettel fogok eléd tárni abban bízva, hogy megértésre találnak e gondolatok szívedben. Rajta hát, szelídítsük meg az időt!

Természetesen most sem találtam fel újra a szeletelt kenyeret, de a spanyol viaszt sem, viszont nem biztos, hogy mindenki látja a gyermeki én átölelése, megszeretgetése mögötti rendkívüli potenciált, és hogy ez miként tudja akár transzformálni életünket, valóságunkat. Hát ezért is bátorkodom most elmesélni röviden, hogy számomra mit is jelent ez. Aztán majd te eldöntöd, hogy neked mit mond mindez.

Két én találkozik bennem: az elme lineáris időkorlátja szerint élő és tapasztaló én, avagy az ember, valamint az időtlenség és tértelenség dimenziójában lakozó Tudati ÉN. Úgy vélem és érzékelem, hogy ez utóbbi az az ÉN, amiben, vagy amivel ha JELen vagyok, akkor BÁRMIT tehetek, BÁRHOL és BÁRMIKOR. Ez maga a korlátlan Tudat birodalma. Aztán, hogy a földi fizikai világban ebből mi tud megnyilvánulni, letükröződni az egy másik kérdés. Amit most el szeretnék neked mondani, az ennek a két Énnek az egyesüléséből keletkezett, mert ez hozta el a megértést számomra.

Először is lássuk röviden, hogy miért is lenne mindenki számára hasznos a mostban, hogy a gyermeki énje felé megtegye ezt a gesztust. Bizonyára sokunknak vannak olyan meghatározó és kellemetlen élményei, traumái, melyek egészen kicsi korunkig vezetnek vissza. Persze az is lehet, hogy 14 évesen vagy később ért bennünket valami sokkoló vagy „egyszerűen” negatív élmény. A lényeg, hogy most például a negyvenes éveinkben járva a mai napig kihatnak életünkre, valóságunkra ezek a lerögzített, elraktározott stressz helyzetek, hiszen lenyomat készül róluk a tudatalattinkban. Tehát ezek az élményeink folyamatosan kihatnak, visszahatnak a valóságunkra, az általunk bevonzott, bevonzható eseményekre, személyekre.

Nem hiszem, hogy ismeretlen az, hogy a gyermek például tíz évesen nagyon egyedül érzi magát és mondjuk fél a sötét szellemektől, akik folyton félelmet gerjesztenek benne, vagy éppen egy olyan helyzetben találja magát, ahol nagyon jó lenne a lelki támasz, a segítség… egy megértő „angyali” segítő, vagy akár a Teremtő Isten. De nincs semmi és senki, akihez fordulhatna. Ezért az ilyen helyzetek félelem érzete, elkeseredettsége, magánya szépen nyomot hagy a gyermekben. Aki aztán egész élete során hurcolja magával ezt a csomagot, hacsak nem történik vele egy transzformációs esemény, ami azonnal megsemmisíti ezeket a lementett impulzusokat.

Tegyük fel, hogy eltelik 20-30-40 év, és te még mindig találod magad olyan helyzetekben, ahol „angyali”, Isteni segítség után fohászkodsz, mert számodra kilátástalan minden, és elkeseredettségedben az égiekhez fordulsz támaszért. Hamarosan megérted, hogy miért van ez így, és hogy KI is a te VALÓDI támaszod.

Nem állítom azt, hogy imáid, fohászaid nem fognak meghallgattatni vagy nem lesz teljesítve, bár ez is lehetséges. De javaslom megfontolni és átgondolni a következőt.

Az ITT és MOSTban JELenléve SZÍVedből FORDULJ vissza az időben, utazz vissza ahhoz a gyermeki énedhez, ahol egy sajnálatos esemény történt, amikor tudod jól, hogy a legnagyobb szükséged lett volna a támaszra, megnyugtató segítségre…

ÉS ADD EZT MEG MAGADNAK SZÍVBŐL ÁRADÓ SZERETETTEL!

Légy JELen a múlt azon pontján tudatosan, ahol eltörött a mécses, ahol jól jött volna a segítség! Légy OTT magadért, gyermeki énedért! Öleld át gyermeki énedet nagy-nagy szeretettel, és ÜZEND meg magadnak, hogy MINDEN RENDBEN van, és MINDEN RENDBEN lesz! Tudasd magaddal, hogy OTT leszel és segíted gyermeki énedet bármikor, amikor csak szüksége lesz rá(d)!

Ez lehet, hogy akár régi stresszeket is kiold belőled, ha szívből teszed, az is lehet, hogy sírás fog kerülgetni. Ez így jó. Engedd, hogy felszabaduljanak az energiák.

Nem azt állítom, hogy ettől visszamenőleg átíródik a fizikai sík és a dolgok meg nem történtek lesznek. Viszont a tudatodban, a tudatalattidban a lementett gátak, a lejegyzett utad, avagy a múltad, amin a mostig eljutottál igenis ÁTÍRÓDHAT. És mivel a valós ÉNednek megvan az a képessége, hogy bármit, bárhol és bármikor megtehet, akkor miért ne használnánk ezt a lehetőséget ki?

Mi történik tehát, ha te megteszed ezt a gesztust, és átöleled megnyugtató szeretettel gyermeki énedet? Egyrészt TE leszel az az erő, azaz „angyal”, aki ott lesz veled, a gyermek mellett a nehéz időkben. Érted? Másrészt átírod a tudati térképedet, ami a mindenkori jelen valóságod alapja!

Most mondhatnád, hogy „hiába kértem égi segítséget, soha nem jött a támogatás”. Én pedig megkérdezném: „Fordultál egyszer is hátra, hogy a linearitáson felülkerekedve visszautazz az időben, hogy átöleld és megsegítsd önmagad? Ha nem, akkor mégis hogyan várhatod, hogy a segítség eljöjjön, és érezd is annak jelenlétét?” Hiszen olyan potenciális jelenben és jövőben élsz, ahol TE MÉG NEM FORDULTÁL MEG AZ IDŐBEN, HOGY ÖNMAGAD TÁMOGASD A NEHÉZ IDŐKBEN!

Nem szoktál azon morfondírozni, hogy „jaj, ha imigyen cselekedtem volna, akkor sokkal jobb lett volna” és hasonlók? Hiszen a mostban MINDIG BÖLCSEBBEK VAGYUNK egy múltbeli eseménnyel kapcsolatban, mivel a lineáris időbe zárva csakis akkor tudunk „okosabbak lenni”, nem? De ha már ennyivel bölcsebben átlátunk egy múltbeli helyzetet, akkor mennyibe telne megtenni ezt a szívbeli időutazást, hogy átadjuk ezt a JELen tudásunkat a múltbeli énünknek?

És tudod miért olyan fontos ez még? Nem csupán a múlt miatt, és a gyermeki vagy múltbeli énünk miatt, hiszen azt már magunk mögött hagytuk, tehát azt már fizikailag NEM fogjuk valójában megélni.

VISZONT ezáltal a tudati időutazással és gyermeki, múltbeli énünk megsegítésével egy olyan POTENCIÁLIS JELENT ÉS JÖVŐT kalibrálunk magunknak, hogy ezzel az új MENTALITÁSUNKKAL, HOZZÁÁLLÁSUNKKAL…

MINDIG JÖNNI FOG AZ „ÉGI” SEGÍTSÉG, HA BAJBAN VAGYUNK, MERT OLYAN JÖVŐBELI ÉNEK LESZNEK A POTENCIÁLIS JÖVŐINKBEN, AKIK HÁTRAFORDULNAK AZ IDŐBEN ÉS HA KELL SEGÍTENEK BENNÜNKET, HOGY AZ Ő IRÁNYUKBA TUDJUK FOLYTATNI VALÓSÁGUNKAT, ÉLETÜNKET!

Ennek HITében és TUDatában megfürödve aztán teljesen átalakíthatjuk életünket, hiszen lesz egy megbízható, hiteles égi segítőnk, SAJÁT JÖVŐBELI ÉNÜNK, aki nyilván mindent bölcsebben és tisztábban átlát, mint mi ITT a MOSTban.

Bízom benne, hogy sikerült érthetően szavakba öntenem ezt a varázslatos „időszelídítést” és hogy sikeresen fogod tudni alkalmazni életedben.

Kívánom, hogy gyermeki, múltbeli éned felé fordulásod járjon sikerrel, hogy a mostban és a jövőben is élvezhesd ÖNMAGOD segítő szeretetét!

Mivel az idő és időtlenség megértésében rengeteg potenciál rejlik, ígérem, fogok még erről írni, hiszen ha az „idő uraivá” tudnánk válni, akkor sok minden megoldódna ezen a világon.

Szívből áradó szeretettel,

Képes Tamás (Tudatbúvár)